Farády István

Unokatestvéremről, Farády Istvánról gyűjtöttem mintegy 10 éve az interneten az alábbiakat:


Színházi személy adatlap Farády István

Neve:Farády István 
Kapcsolódó város:szabadfoglalkozású
Fő tevékenység:színész
Született:1951-01-28
Beszélt nyelvek:magyar 

Alapvető információk:
Színház- és Filmművészeti Főiskola 1973. 1973- kecskeméti Katona József Színház, 1978- Népszínház-Várszínház, 1982-Nemzeti Színház, 1985-zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1987- debreceni Csokonai Színház, 1991— szabadfoglalkozású. 

Fontosabb szerepek:

Shakespeare: Troilus és Cressida Troilus; Pericles Pericles; A vihar Ariéi, Schiller: Don Carlos Don Carlos, Ibsen: Kísértetek Oswald, Capek: A végzetes szerelem játéka Gilles, Bábel: Húsvét Apolek úr, Hubay: Freud, az álomfejtő álma A királyfi, Shaw: Tanner John házassága Octavius, Kesselring: Arzén és levendula Martiniéi’, Csehov: Három nővér Tuzenbach, Jókai-Földes Mihály: A kőszívű ember fiai Palwitz Ottó, Teleki László: Kegyenc ///. Valentinianus, Bródy: A tanítónő Káplán, Lessing: Bölcs Náthán Egy dervis, Barrie Stavis: A szivárványszínű köntös József, Zalán: Azután megdöglünk //, akinek ezüst dominója van, Csurka: Ki lesz a bálanya? Fény, Havel: Vernisszázs Michal, Moliére: Tartuffe Tartuffe, Odze György: Lordok háza Rehus Ferenc, Gogol: A revizor Luka Lukics Hlopov, Osztrovszkij: Hozomány nélküli menyasszony A gróf, Csiky: A nagymama Szerémy gróf, Miller: A világ teremtése Ádám, Tamási: Ördögölő Józsiás Józsiás, Solohov-Ruszt: Csendes Don Narrátor, Molnár: Olympia Albert gróf, Bulgakov: Álszentek összeesküvése Moirron. 

Filmek, tv:

Levelek a háborúból; És a holtak újra énekelnek; A szerelem bolondjai; Havannai kihallgatás; Veszélyes övezet; Rettegés és nyomorúság a Harmadik Birodalomban; Színészmúzeum (sorozat); Tengerre néző cellák. 

További információk:

Díszlettervezés: Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (Merlin Színház). 

Farády István
 Adatlap Név: Farády István     Filmjei szereplő   1. Nyom nélkül (1981)   2. A hosszú előszoba (1980)   3. A különc (1980)   4. …és a holtak újra énekelnek (1973)
Nyom nélkül
 
 Cím: Nyom nélkül Műfaj: krimi Ország: magyar Gyártási év: 1981 Hossz: 82 perc Szereplő(k):   Andorai Péter   Bezerédi Zoltán   Cseh Tamás   Derzsi János   Dunai Károly   Eperjes Károly   Farády István   Gera Zoltán   Hunyadkürti István   Kézdy György   Reviczky Gábor   Simon Zsuzsa   Sir Kati   Szacsvay László   Székely B. Miklós   Temessy Hédi   Töreky Zsuzsa Stáb: rendező: Fábry Péter forgatókönyvíró: Fábry Péter forgatókönyvíró: Nemes István operatőr: Péterffy András
  Tartalom Buksi, a csempész találkozik az értelmiségi Péterrel, akit már régóta foglalkoztat a tökéletes, nyom nélküli bűntény gondolata. A csempész rábeszéli, hogy dolgozzanak együtt: Péter kiterveli az akciót, Buksi haverjai pedig végrehajtják. Nyom nélkül.
…és a holtak újra énekelnek
 
 Cím: …és a holtak újra énekelnek Műfaj: tvjáték Ország: magyar Gyártási év: 1973 Hossz: 79 perc Szereplő(k):   Balázsovits Lajos   Bálint András   Bilicsi Tivadar   Dózsa László   Farády István   Galgóczi Imre   Gyulányi Éva   Hajdú Endre   Kalocsay Miklós   Kéri Gyula   Koltai Róbert   Kránitz Lajos   Kútvölgyi Erzsébet   Maros Gábor   Mensáros László   Meszléry Judit   Piros Ildikó   Szilágyi Tibor   Tomanek Nándor Stáb: rendező: Esztergályos Károly író: Max Frisch operatőr: Bíró Mklós
Tartalom Ballada a háborúról, a gyilkolásról, a lelkiismeretről, az elhibázott életekről és a bölcs, megbocsájtó halálról.
A hosszú előszoba
   
 Cím: A hosszú előszoba Műfaj: tvjáték Ország: magyar Gyártási év: 1980 Hossz: 69 perc Szereplő(k):   Ádám Erzsébet   Baranyi László   Bodnár Erika   Farády István   Harkányi Endre   Haumann Péter   Horesnyi László   Horváth Ferenc   Kozák András   Pártos Erzsi   Tanay Bella   Zenthe Ferenc Stáb: rendező: Kerényi Imre író: Vészi Endre operatőr: Halász Mihály
  Tartalom A hosszú előszobából albérleti szobák nyílnak. Rengeteg szoba. Nyílnak az ajtók, és mindegyik mögött feltárul egy-egy emberi sors.
A különc
 Cím: A különc Műfaj: dráma-tévéfilm Ország: magyar Gyártási év: 1980 Hossz: 123 perc Szereplő(k): Crenneville: Benedek Miklós Vaszary Kolos: Farády István Tarczay Lajos: Ferenczy Csongor Ferenc József: Huszti Péter Podmaniczky Frigyes: Kertész Péter Özv. Batthyányné: Lukács Margit Orczyné: Pécsi Ildikó Teleki László: Sinkovits Imre Vay Miklós: Solti Bertalan Karlovitz: Szilágyi Tibor Márton: Tarsoly Elemér Tisza Kálmán: Trokán Péter Stáb: rendező: Vámos László író: Illyés Gyula dramaturg: Litványi Károly operatőr: Ráday Mihály díszlettervező: Varga Mátyás jelmeztervező: Vágó Nelly
Tartalom A különc, a Teleki szabadságharc bukása utáni Kossuth vezette háromtagú emigrációban élő igazgatóság tagja. Mikor az osztrák titkos rendőrség hazaraboltatja, gyorsan a néptömeg számára a „kiegyezést” siettető birtokos osztály politikusai az ő nevét tűzik zászlójukra. Teleki amikor úgy érzi, hogy képtelen hű maradni önmagához – főbe lövi magát.

Zalaegerszegi Színház

Farády István

Társulatunk tagja: színművész : 1985 – 1987.
Szerepei színházunkban: Apolek – 1983/84 Húsvét, III. Valentinianus Caesar – 1985/86 Kegyenc, … – 1985/86 Requiem, Via Crucis, Pallwitz Ottó – 1985/86 A kőszívű ember fiai, Mortimer – 1985/86 Arzén és levendula, Tuzenbach Nikolaj Lvovics báró – 1985/86 Három nővér, dervis – 1986/87 A bölcs Náthán, Káplán – 1986/87 A tanítónő, Széky – 1986/87 Pincejáték.

Iszaak Babel: Húsvét (dramatikus fantázia két részben, hat képben)

Bemutatva: 1984. május 11.Apolek úr, festőművész – Farády István m.v.
Páter Romuald – Bagó László
Eliza asszony – Barta Mária Érdemes művész
Ludomirski úr, a harangozó – Baracsi Ferenc
Vinogradov, komisszár – Rácz Tibor
Szavickij, hadosztájparancsnok – Szalma Tamás
Paska Trunov, ezredparancsnok – Pálfi Zoltán f.h.
Hlebnyikov, a lovasszázad parancsnoka – György János
Afonyka Bida, szakaszvezető – Derzsi János
Ljovka, a hadosztályparancsnok kocsisa – Farkas Ignác f.h.
Szása Konyájev, közkatona – Kerekes László f.h.
Griscsuk, az ezredparancsnok kocsisa – K. Nagy László
Mitya Ljutov, önkéntes – Nemcsák Károly
Pavla Fjodorjava, Szavickij barátnője – Pap Éva Jászai-díjas
Sztyopka, Trunov barátnője – Deák Éva
Gedali, régiségkereskedő – Máriáss József Jászai-díjas
Elka, fiatal lány – Maronka Csilla f.h.
Janek, néma legény – Zsótér Sándor

valamint:
Bihari Ágnes, Horváth Vali, Latabár Árpád

Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona
Szcenikus: Bischof Sándor
Dramaturg, és a rendező munkatársa: Zsótér Sándor

Rendező: Ruszt József Érdemes művész

Teleki László: Kegyenc(tragédia két részben)

Bemutatva: 1986 május 22.III. Valentinianus Caesar – Farády István
Eudoxia, a felesége – Falvay Klára
Placidia, a leányuk – Deák Éva
Petronius Maximus, szenátor – Hetényi Pál
Julia, a hitvese – Szakács Eszter
Palladius, a fiuk, Maximus első házasságábó – Kerekes László
Heracles, eunuch az udvarnál – Nádházy Péter
Heracles, egyiptomi jós az udvarnál – Katona András
Aetius, patrícius fővezér – Borhy Gergely
Gaudentius, a fia – Pogány György
Boethius, az őrség főnöke – Bagó László
Szenátorok:
Rácz Tibor, Baracsi Ferenc, Siménfalvy Lajos, Wellmann György
Udvaroncok:
Pálfi Zoltán, Fráter András, György János
Egy szolga – K. Nagy László

valamint a színház stúdiósai

Játéktér: Ruszt József
Szcenika: Bischof Sándor
Jelmeztervező: Schäffer Judit m.v.
Ügyelő: Lekics Gyula
Súgó: Salamon Emőke
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf

Rendező: Ruszt József

Liszt Ferenc: Requiem, Via Crucis (dramatikus jelenetek Liszt Ferenc zenéjére)

Bemutatva: 1986. március 17.

Játszák:
Farády István, Hetényi Pál, Kerekes László, K. Nagy László, Nádházy Péter, Nemcsák Károly, Pálfi Zoltán, Pogány György,
Rácz Tibor, Siménfalvy Lajos, György János, Fráter András,
Tóth István, Barta Mária, Deák Éva, Falvay Klára, Szakács Eszter, Szoboszlai Éva, Andics Tibor, Avass Attila, Bognár Sándor,
Csabai Gyula, Jáger András, Lang Rudolf, Nagy László,
Németh D. Antal, Sebestyén Tamás

Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Dramaturg: Böhm György
A rendező munkatársa: Stefán Gábor
Ügyelő: Lekics Gyula

Rendező: Ruszt József

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai(színmű három felvonásban)

Bemutatva: 1986. február 13.

Baradlay Kázmér – Katona András
Baradlayné – Barta Mária
Ödön – Szalma Tamás
Richárd – Nemcsák Károly
Jenő – Nádházy Péter
Rideghváry Bence – Hetényi Pál
Tallárossy Zebulon – Borhy Gergely
Plankenhorst Antoinette – Falvay Klára
Plankenhorst Alphonsine – Fekete Gizi
Lindenwall Edith – Szoboszlai Éva
Pallwitz Ottó – Farády István
Remigia nővér – Egervári Klára
Lánghy – Baracsi Ferenc
Lánghy Aranka – Deák Éva
Gálfalvy – Siménfalvy Lajos
Tormandy – Tímár Zoltán
Pál – Bagó László
Haynau – Máriáss József
Zichi – Pálfi Zoltán
Jozef – K. Nagy László
Főhadnagy /Istók/ – György János
Felcser /huszár/ – Tóth István
Erzsók – Mészáros Ildikó
Goldner Fritz – Jáger András

Kardos Endre, Rákosi Éva és stúdiósok

Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Laczó Henriette
A rendező munkatársa: Stefán Gábor
Ügyelő: Szalai Péter
Súgó: Salamon Emőke

Rendező: Ács János m.v.

Joseph O. Kesselring:Arzén és levendula(bűnügyi bohózat 3 felvonásban)

Bemutatva: 1985. október 31.

Abby – Barta MáriaMartha – Egervári Klára
Mortimer – Farády István
Teddy – Hetényi Pál
Jonathan – Áron László
Harper tiszteletes – Baracsi Ferenc
Elaine, a lánya – Mészáros Ildikó
Dr. Einstein – Máriáss József
Rooney hadnagy – Nádházy Péter
O’Hara – Borhy Gergely
Brophy rendőr – Tóth István
Klein rendőr – Fráter András
Mr. Witherspoon – Bagó László
Mr. Gibbs – xxx

Jelmeztervező: Kapás Dezső
Díszlettervező: Bischof Sándor
A rendező munkatársa: Kovács József
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter

Rendező: Kapás Dezső m.v.

A.P. Csehov: Három nővér(színmű 4 felvonásban)

Bemutatva: 1985. december 5.

Prozorov Andrej Szergejevics – Nádházy Péter
Natalja Ivanova, menyasszonya, később felesége – Fekete Gizi
Olga – Falvay Klára
Mása – Szakács Eszter
Irina – Szoboszlay Éva
Kuligin Fjodor Iljics gimnáziumi tanár, Mása férje – Siménfalvy Lajos
Versenyin Alekszandr Ignatyevics, alezredes, tüzérezred parancsnok –
Áron László
Tuzenbach Nikolaj Lvovics báró, főhadnagy – Farády István
Szoljonij Vaszalij Vasziljevics, százados – Pogány György
Csebutikin Ivan Romanovics katonaorvos – Hetényi Pál
Fedotyik Alexej Petrovics zászlós – Tímár Zoltán
Rodé Vlagyimir Karlovits zászlós – Kerekes László
Ferapont, altiszt az elöljáróságon – Katona András
Anfissza, öreg dajka, elmúlt 80 éves – Barta Mária

Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Súgó: Salamon Emőke
Ügyelő: Szalai Péter

Rendező: Ruszt József

Lessing:
A bölcs Náthán (drámai költemény két részben)

Bemutatva: 1986. október 16.

Szaladin Szultán – Máriáss József
Szittah, a huga – Barta Mária
Náthán, gazdag jeruzsálemi zsidó – Avar István m.v.
Recha, a fogadott lánya – Götz Anna m.v.
Daja, keresztény nő Náthán házában, Recha társalkodónője –
Szakács Eszter
Egy ifjú templomos lovag – Gálffi László m.v.
Egy dervis – Fárady István
A jeruzsálemi patriárka – Katona András
Egy barát – Hetényi Pál

Díszlet- és jelmeztervező: Horváth Éva
Dramaturg: Forgách András
Szcenikus: Bischof Sándor
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Asszisztens: Tompa Gábor

Rendező: Ruszt József

Bródy Sándor:A tanítónő(falusi életkép három felvonásban)

Bemutatva: 1986. szeptember 15.

Tanítónő – Szoboszlai Éva
Öreg Nagy – Siménfalvy Lajos
Ifj. Nagy – Pogány György
Nagyasszony – Egervári Klára
Tanítónő – Wellmann György
Kántor – Baracsi Ferenc
Kántorkisasszony – Segesvári Gabriella
Főúr – Katona András
Káplán – Farády István
Szolgabíró – Rácz Tibor
Járásorvos – Borhy Gergely
Törvénybíró – György János
Bérlő – Berki Antal
Lovászinas – Nagy László
Postás – Lang Rudolf
Hray Ida – Horváth Valéria
Primás – stúdiós
1. Kenőasszony – Csudai Beáta
2. Kenőasszony – Beke Anikó

Díszlettervező: Szakácsi Márta m.v.
Jelmeztervező: Füzy Sári m.v.
Súgó: Borbás Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf

Rendező: Tömöry Péter

Leírás: pic3
Leírás: fpic2

Békés Pál: Pincejáték(színmű két részben)

Bemutatva: 1986. december 1.

Zoltán, a huszas évei végén jár – Nádházy Péter
Bélus, Zoltánnal egykorú – György János
Hermin néni, hetven fölött – Falvay Klára
Szilágyi, közelebb az ötvenhez mint a negyvenhez – Hetényi Pál
Ón, harminc körüli – Pálfi Zoltán
Széky, jó negyvenes – Farády István
Boros, erős ötvenes – Borhy Gergely
Vlagyimir, szovjet katona – Wellmann György
Eckhardt, német katona – Berki Antal

Díszlet-jelmeztervező: Szegő György m.v.
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
A rendező munkatársa: Kováts Kristóf
Ügyelő: Lekics Gyula
Súgó: Borbás Györgyi

Rendező: Merő Béla

MóricZ Zsigmond Színház Nyíregyháza

1995. március 10.

NYIKOLAJ GOGOL
A REVIZOR
szatíra

POLGÁRMESTER        HETEY LÁSZLÓ   POLGÁRMESTERNÉ        SZABÓ TÜNDE   MARJA, A LÁNYUK        SÁNDOR JÚLIA   LUKA LUKICS HLOPOV ISKOLAIGAZGATÓ        FARÁDY ISTVÁN   LJAPKIN-TYAPKIN        GADOS BÉLA   ZEMLJANYIKA, A KÖZJÓTÉKONYSÁGI INTÉZMÉNYEK FŐGONDNOKA        GAZSÓ GYÖRGY   SPEKIN, POLGÁRMESTER        VÁRHELYI DÉNES   BOBCSINSZKIJ, FÖLDBIRTOKOS        FELHŐFI KISS LÁSZLÓ   DOBCSINSZKIJ, HELYI LAKOS        RÓBERT GÁBOR   HLESZTAKOV, PÉTERVÁRI TISZTVISELŐ        HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA   OSZIP, A SZOLGÁJA        BERKI ANTAL   HIEBNER, JÁRÁSI ORVOS        TUCKER ANDRÁS   MISKA, A POLGÁRMESTERÉK SZOLGÁJA        TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ   PINCÉR        MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT   LÁNYOK, ASSZONYOK        VIRÁG KRISZTINA , NAGY ERZSÉBET , BUDA MÓNIKA
 
Díszlet-jelmez: Horváth Éva m.v.
Segédrendező: Fülöp Angéla
Rendező: Megyeri Zoltán

A darab:

„LEHET-E A RÓKA VEGETÁRIÁNUS? LEHET-E DON JUAN MONOGÁM? Lehet-e a hatalom erkölcsös? Igen vagy nem? A kormányok azt állítják, hogy igen. Machiavelli, akit senkit sem bántott, Anti-Machiavelli című kegyes röpiratában azt hangoztatta, hogy igen. Az uralkodók azonosítják magukat a nemzettel, többes szám első személyben beszélnek, felhatalmazva érzik magukat, hogy többek legyenek, mint egy személy, mert a kormányfő, a vezérszónok több, mint önmaga. Neki szabad kiabálnia is, amit magántársaságban nem tenne. Aki valamely közösség nevében beszél, úgy érzi, hogy neki különleges igaza van. Ha azt mondja ‘mi azt gondoljuk’, az súlyosabb, mintha csak azt mondaná ‘én azt gondolom’. Egy személy lehet erkölcsös. Egy kormány? Már csak a felfuvalkodás miatt is kevésbé.”

Konrád György (részlet az előadás műsorfüzetéből)


Az előadás:

Leírás: arevizorA Móricz Zsigmond Színház elmúlt évadának egyik legsikeresebb bemutatója A revizor volt. Rendkívüli módon eltalált figurákat láthattunk Hetey László (a polgármester), Szabó Tünde (a polgármester felesége), Gados Béla (a járásbíró), Gazsó György (a jótékonysági intézmények főgondnoka), Farády István (iskolaigazgató), Várhelyi Dénes (postamester), Felhőfi-Kiss László (Bobcsinszkij), Róbert Gábor (Dobcsinszkij) alakításában. A legsokszínűbb játékot Gazsó György mutatta, aki az egyik pillanatban magabiztos világfi, a másikban alázatos, de ravasz főgondnok volt. Kelet-Magyarország, 1995. VI. 24. Nagy István Attila

http://www.argus.hu/2002_02/sz_nanay.html

…Ruszt mindig szeretett fiatalokkal dolgozni. Olyanokkal, akik hisznek benne, s akikben ő is hihet, akikkel közösen lehet felvállalni ügyeket, legyenek azok „csupán” előadások vagy világmegváltó tervek. Ruszt most is fiatalokkal szövetkezett, rendezői (Merő Béla, Hegyi Árpád Jutocsa, Halasi Imre) éppúgy fiatalok, pályájuk kezdetén állók voltak, mint színészeinek zöme, a Szegedről jött Szalma Tamás, Rácz Tibor, Fekete Gizi, Deák Éva, Császár Gyöngyi, Derzsi János, Nádházi Péter, vagy a főiskolán frissen végzettek közül Farkas Ignác, Kerekes László, Nemcsák Károly, Pálfi Zoltán, Maronka Csilla. Hozzájuk csatlakoztak az idősebb színészek, akikkel Ruszt pályájának valamely szakaszán együtt dolgozott: Barta Mária, Máriáss József, Farády István, Falvay Klári, Szakács Eszter, Hetényi Pál, Siménfaly Lajos, Egervári Klára, Áron László stb. Mivel sokan nem merték vállalni a fővárostól való hatalmasnak tűnő távolságból adódó következményeket, Rusztnak gondoskodnia kellett a színészutánpótlásról: elindította a színészképző stúdiót. A társulat legjobb, legtapasztaltabb színészei s meghívott szakemberek tanítottak, s hamarosan saját nevelésű fiatalok is bekapcsolódhattak a színház munkájába. Ruszt elképzelése szerint tanítványainak nemcsak színészszakmai ismereteket kellett volna elsajátítaniuk. Azt szorgalmazta, hogy szerezzenek más irányú felsőfokú diplomát is, ezért a Szombathelyi Tanítóképzővel együtt dolgozta ki egy speciális – ma alternatívnak neveznék – zalaegerszegi színművészeti főiskola tervét. Ebből persze semmi sem lett

Stuber Andrea naplója, 2005.01.11.

A tüsszentés című Csehov-est az Ódryn, Kerényi-osztály. Azt mondom még egyszer: Tompos Katalin. Addig, amíg ilyen hamvas, mert az sajnos múlékony. Méltányoltam, hogy Nagy Sándor milyen gondosan, mennyire precíz kimunkáltsággal, szinte szakipari módon adta elő tehetségesen A dohányzás ártalmasságárólt. (Ami mondjuk egy Gáspár Sándor típusú színésznek könnyedén, spontánul, magától menne.) Főiskolásokat nézni, abban az is jópofa, hogy ilyenkor még látni, kit kinek a mintájára vettek fel. Szemenyei János például a fiatal Tímár Bélára emlékeztethette a tanár urakat. Tompos Katalinnak meg nagy-kálózys hangjai vannak. Szomorú is van a főiskolások nézésében: az ember ma már egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy látja még őket valaha, miután diplomával távoztak a Vas utcából.

Dávid Zsuzsa rendezővel találkoztam ott, épp mesélte valakinek, hogy meghalt Farády István színész. Akinek mondta, az nagyjából a vállát vonogatta erre. Ma már senki nem tudja, ki volt a Farády – bámult  maga elé Zsuzsa, ezen a ponton szóltam közbe: én tudom, ki volt Farády István. Egy teljes leánykanemzedék zúgott belé, amikor a Színészmúzeum című sorozatot vezette a tévében. Szép, szőke, szemüveges herceg volt.

Kecskemét

Leírás: don_carlos

DON CARLOS

Adás: 1975.I.2. 149′

Schiller drámája a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában, 2 részben

Szereposztás:
II.Fülöp – Gábor Miklós
Erzsébet – Sára Bernadett
Don Carlos – Farády István
Olivarez hercegnő- Mojzes Mária
Eboli hercegno – Szakács Eszter
Mondecar hercegnő – Kalmár Zsuzsa
Posa márki – Trokán Péter
Alba herceg – Forgács Tibor
Lerma gróf – Baranyi László
Domingo – Hetényi Pál
Foinkvizitor – Kölgyesi György
Mercado – Muskát László

Szerkesztő: Dr Váradi György
Rendező: Ruszt József
A közvetítés vezetője: Málnay Levente
Operatőr: Zádori Ferenc

A hosszú előszoba 1982 dec.6 (69 perc)
(Budapesti Trilógia I.)
Rendező: Kerényi Imre
Dramaturg: Szántó Erika
Operatőr: Halász Mihály
Díszlet: Jánosa Lajos
Jelmez: Witz Éva
Szereplők: Kozák András, Tanay Bella, Ádám Erzsébet, Horesnyi László,
     Bodnár Erika, Farády István, Horváth Ferenc, Zenthe Ferenc,
     Harkányi Endre, Baranyi László, Ferenczy Csongor, Győri Franciska,
     Haumann Péter.

http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=5630

Búcsú Falvay Kláritól
Életének 65. évében, súlyos betegség után április 15-én elhunyt Falvay Klári Jászai Mari-díjas színművész. Búcsúztatása május 10-én, hétfőn délután negyed háromkor lesz a Farkasréti temetőben. Az Új Színház saját halottjának tekinti. Falvay Klári az utóbbi hat évben az Új Színház társulatához tartozott. Ez idő alatt, bár már megtámadta a súlyos kór, mégis kitartóan színpadra lépett a Gyöngéd barbárok, a Falunk rossza, az Angyalok a tetőn, valamint az Álszentek összeesküvése és a Roberto Zucco című darabokban. Betegsége alatt mindvégig odaadóan mellette volt, segítette a szenvedés elviselésében hű társa, Farády István.   Leírás: 5630_12_5896_1 A nádszálkarcsú szőke lány 1962-ben nemcsak a főiskolai vizsgaelőadásokon, de egy remekmívű rövidfilmben is felhívta magára a figyelmet. A „Variációk egy témára” című filmetűdben, egy napsütötte teraszon csaknem mozdulatlanul ült, s egy óralánccal játszadozott. Kezének mozgása szinte észrevétlenül vette át az ijesztően közeledő menetelés ritmusát. Villanásnyi volt a jelenet – mégis máig emlékezetes.
A főiskola után Győrbe szerződött, majd Kecskemét, Szeged, Szolnok, Zalaegerszeg következett, s Médeától Tangolitáig, Roxane-tól Claire Zachanassianig mindent eljátszott. Kezdetben nemcsak a főiskolai miliő, de a vidéki színészi lét is idegen volt számára, hiszen budai „melegházi” háttérből, építész-művész családból röpült ki egy számára szokatlan világba. Még főiskolásként házasodott össze a később tragikusan elhunyt Novák Márkkal, akinek szellemi-művészi elhivatottságát tartotta mércének. Egyre inkább arra törekedett, hogy alakításával fel tudjon mutatni az embereknek valami egyszerit, megismételhetetlent. Amikor készült egy-egy szerepére, szigorú elhívatottsággal magasra tette a mércét.
Pályája során mindig olyan színházban dolgozott, ahol a csapat volt a fontos, s ahol a csapatban ő is húzóember lehetett. Mindenütt az is volt, de pályáján a szolnoki és a debreceni évek voltak igazán meghatározóak. Szolnokra akkor került, amikor ott Székely Gábor vezetésével országos hírű előadások születtek. Részt vett a Paál István rendezte Tangó előadásban, amely mérföldkövet jelentett pályáján. Szolnokon dolgozott Csiszár Imrével, Horváth Jenővel, Székely Gáborral. 1982-ben szolnoki munkájáért Jászai Mari-díjat kapott. Amikor Székely a fővárosba került, úgy volt, hogy ő a második etappal érkezik, de addigra már vége is lett a Székely-Zsámbéki vezette Nemzetinek.
Debrecenben nullpontról induló társulatba csöppent, de szimpatikus volt számára Pinczés István művészi hitvallása, és a teremtő-újító művészi elképzelések megvalósításának ő is részese akart lenni. Megkapta Claire Zachanassian szerepét, s tudott élni a lehetőséggel. Sőt! Fantasztikus, félelmetes alakítást nyújtott. A fekete ruhás milliomosnő megjelenésében hordozott méltósággal indult el a színpad mélyéről felvezető lépcsősoron, hogy birtokába vegye a teret, Güllent és lakóit, s mindent, ami pénzért megvásárolható. Falvay Kári alakításának nemcsak lebilincselő ereje, de ördögi kelleme, humora is volt. Aztán történt valami, ami ezt a sokak szerint konok, kemény elhivatottságú színésznőt hirtelen védtelenné, sebezhetővé tette. Élete legizgalmasabb színészi lehetőségére készült, a Csirkefej Öregasszonyára. Úgy gondolta, a szerepben saját sorsát, az őt frissen ért csapásokat, az általa elkövetett mulasztásokat is el tudja játszani. Hatalmas fizikai és érzelmi terhet jelentett számára a szerep, de mindenáron meg akarta csinálni – mégsem tehette. A bemutató napján, délben érte a hír, hogy az igazgatóság lemondta az esti előadást. Tiltakozása hiábavaló volt, a szerepet soha nem játszhatta el…
Falvay Klári akkor és ott (belül) végleg elbúcsúzott a színháztól… Most mi is búcsúzunk tőle; van, aki bűntudattal, van, aki békességgel…
[Deák Attila]

http://www.hungaroton.hu/classic/eng_kat_info.php?info=1265&kat=11

MK 13835

BENEDEK, Elek (1859-1929)

‘AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ’ and other Tales

BENEDEK ELEK meséi

Hanglemezre átdolgozta: Benedek András

Rendezte: Csajági János

Zene: Sebő-együttes

A oldal

1. Az igazmondó juhász   10’24”

2. Erős János   13’26”

B oldal

1. A tizenkét varjú   15’38”

2. A székely menyecske   7’32”

A/1
Mesélő: Szemes MariJuhász: Végvári TamásMátyás király: Avar István Burkus király: Bessenyei Ferenc
Királylány: Pálos Zsuzsa

A/2
Mesélő: Szemes Mari
János: Tímár Béla
Bíró: Mádi Szabó Gábor
Medve: Buss Gyula
Király: Feleki Kamill

B/1
Mesélő: Szemes Mari
Lány: Schütz Ila
Anya: Horváth Teri
1. anyó: Máté Erzsi
2. anyó: Sulyok Mária
3. anyó: Makay Margit
1. fiú: Kovács István
2. fiú: Farády István
3. fiú: Felföldi László
4. fiú: Kaszás Gergő
Szomszéd: Horváth József, valamint
a Nemzeti Színház stúdiósai

B/2
Mesélő: Szemes Mari
Gazda: Szilágyi Tibor
Asszony: Pécsi Ildikó
Ördög: Garas Dezső
Huszár: Szersén Gyula


Rendező: Csajági János
Hangmérnök: Gajdos Ferenc
Grafika: Urbán László

Hungaroton felvétel

http://www.bdmk.hu/videotemairodalmi.html

Berzsenyi Dániel Könyvtár

IRODALMI MŰVEK FILMADAPTÁCIÓJA

LENGYEL József

VK 36
VK 130
IGÉZÕ
Rendezte: Szinetár M. Szereplõk: Avar István, Bánhidi László, Rajz János.
Idõtartam: 66 perc
VK 65KATONÁK
Rendezte: Bódy Gábor. Szereplõk: Bánfalvi Ágnes, Farády István, Reviczky Gábor.
Idõtartam: 75 perc

A Műegyetemi Zenekar története

Összeállították:
Benedek Zoltán, Szebényi Endre és Szebényiné Seres Katalin
Szekesztette: Nagy Attila

A második ötven év – folytatás

1970 nyarán változatlanul a „Comico-Tragoedia” és a „Piko herceg …” volt műsoron, 1971 és 1972-ben ezek mellett Paisiello „Botcsinálta bölcsek” című vígoperája és a Békés István által feldolgozott szövegre Vujicsics Tihamér zenéjével „A szűzesség acéltüköre” című mű is szerepelt. A Paiseiello opera szereplői között ott találjuk Dunszt Máriát, Hantos Balázst, Kalmár Magdát, Miller Lajost, Várhelyi Endrét, a Vujicsics zenéjével előadott műben pedig Cserhalmi Györgyöt, Farády Istvánt, Gálffi Lászlót és Maros Gábort.

(http://www.mokep.hu/product.asp?sku=1799)

A Rómeó és Júlia és a Csongor és Tünde rendezés közben  Ruszt József rendező műsora

[ szórakoztató ]
hossz (perc): 111 
Rendező:  Ruszt József Trokán Péter
Szereplő:  Sára Bernadett Farády IstvánSzakács Eszter Soproni ÁgnesSzakácsi sándorLázár Kati
Operatőr:  Czabarka György
Jogtulajdonos: MTV Rt.
Nemzetiség: magyar
 


Rövid tartalom: 
A két műsor Shakespeare és Vörösmarty Mihály műveinek színpadi főpróbáján készült.Ruszt József kiemeli a darabok dramaturgiailag fontos pontjait és beavatja a gyermeknézőket a színrevitel titkaiba.

VHS kazettán kapható


http://www.mozgovilag.hu/2002/07/12%20rolrol.html

Almási Miklós :Mítoszfejtés

Nánay nem akarja kimondani, hogy Ruszt szereposztó zsenije elsődleges vonása, hogy észreveszi a játszó személy fizikai adottságaiból adódó hatást. Ruszt látja, ha valaki szép arcú, vonzó termetű, vagy épp ezek hiányában más érzületet kelt a nézőben. Rendezésekor számít erre a hatásra: Varga Károly az Universitas Passiójában ágyékkendőre vetkezetten függ a kereszten. A hatás óriási: fiatal, sovány férfitest kicsavarodottan, bénán. Az Egyetemi Színpad minden ifjú nézője úgy találta, hogy eszelős méltánytalanság történik azzal, amire ez a test méltó. Másik példa: Farády István ifjabb éveiben nagyon szép szőke fiatalember volt. Ruszt ráosztotta Don Carlos szerepét. Senkit nem érdekelt az ifjú herceg politikusi erénye – mindenki a vonzó exteriőrnek hitt. Ugyanígy: Schiller Stuart Máriájában a világszép Sára Bernadett – legyen időnk jól megnézni! – eligazítja magát a rézsűs színpadon. Föntről jön Erzsébet, Mária hátrafordul, s a királynő szembetalálja magát azzal a ragyogó tüneménnyel, amit eddig a néző szemlélhetett. Ruszt, tudva, hogy az Erzsébetet játszó Szakács Eszter súlyosabb egyéniség a Máriát alakító Sára Bernadettnél, bőséges időt hagy Erzsébetnek, hogy kifejezze a hatást. Szakács Eszter arcán őszinte csodálatot vált a rettenet, annak helyébe zord önmérséklés költözik, majd a királynő fenségesen, bár elfúló hangon nyilatkozik.

http://data.gyea.hu/cgi-bin/magantamogato.asp?abc=F

adakozó magánszemélyek

Farádi János Farádi Károly

Farádi Szabó Szilvia

Farády István

Gábor Miklós

AZ 1975-ÖS NAPLÓBÓL

Január 2. Csütörtök

Ez már nem krónikája életemnek, mint volt azelőtt.

Hendrikje esténként néha megjelenik a szobámban. Például bejön pár percre, hogy hallgassak meg valamit a rádióban: a Szabad Európa egy kommentárját vagy egy barokk kórust: „Hinnéd-e, hogy ez a szoprán férfi?” Kurta fehér ing van rajta. Ebben tündéri jelenség. Az ing – afféle áttetsző tunika, a régimódi kombinénál lengébb – elkendőzi alakjából mindazt, ami túl erős vagy aránytalan, ilyenkor csak szépségét látom; például ha félig háttal, meztelenül ül az ágya szélén. Ezek a látogatások pillanatokig tartanak csak. Leül a karosszékembe, ölében a kis rádióval: én leengedem a könyvem, leteszem a szemüvegem, de csak ideiglenesen, ez nyilvánvaló; ilyenkor én már belebutultam az elalvás elôtti néhány oldalba. Aztán ô is belátja, hogy itt nincs mit tenni, búcsúzik, és kilibben a szobából – de amikor átlépi a küszöböt, gyorsan utánaszólok: – Milyen szép vagy!

Ezek például azok a pillanatok, amelyek után kétségbeesetten fájna a szívem, ha elveszteném.

Most pedig itt egy kérdés: Ruszt hív az O’Neillre, Egri bizonytalanul célozgatott, hogy levinne kettônket Gyôrbe. Itt kettéválnak érdekeink… Nem azért megyünk, mert Pestről kiszorultunk – mi egy ügyért megyünk Ruszthoz és Kecskemétre. Legalábbis így kell fordítanunk az eseményeket. Kecskeméten Hendrikje csak az én kísérőm lenne. Természetesen ô is felfoghatná ezt a látogatást mint „ügyet”. Ehhez kevés a sikere, ezt értem. De a konfliktus akkor is konfliktus. Hosszú távon azonban ô is két lehetőség közt választhat, még siker és karrier szempontjából is: Kecskemét a „nagy út”, mindenféle Gyôr: a vidékre szorult színésznő, még ha sikere van is.

Hendrikje okosan végiggondol mindent: – Vállald el a szerepet! Az nem lehet, hogy te énmiattam lemondj egy szerepről, ha egyébként kedved volna hozzá. Önzésből is ezt kívánom, jobb, ha fellátogatsz hozzám, ahogy fellátogattál ősszel, mint ha itt vagy mellettem. – Otthon leül íróasztalához: Csodálatos mesét írok majd!

Don Carlos a tévében. Tanulságok? A kecskemétiek valóban nagyon fiatalok. Én? Az arcom meghökkentôen érett, a szemem is, szinte kicsordulok. Ennyire még sose éreztem ezt, talán mert most Farády és Trokán érintetlen arca kísért. Ezt így meglátni, tudomásul venni még most sem egyértelműen jó, ezzel a pofával, ott a képernyőn, nem vagyok egyértelműen szakmai viszonyban. De az új mégis inkább ez: eddig magam is azt figyeltem, öreg vagyok-e, jóképű vagyok-e; most a hangsúly azon van: ez egy igazi emberi arc, igazi színészpofa. A fiatalok üressége pedig… mintha én az ô korukban is gazdagabb lettem volna.

A közvetítés után ketten hívnak fel: Fejes Endre, aki elragadtatott. (Szomorú, de arra gondolok: miért? Milyen elfogultságból?) És Ilosvai Kati, aki elsősorban óvni próbál: ez az előadás (nagyon tetszik neki) viharokat és ellenviharokat kavar majd; lehetetlen helyzetünk Ádámmal és a Madáchcsal nem tartható a végtelenségig; mit gondolok?

Egyszóval most is csak politikus visszhangok.

István Farády

  
 

Actor – filmography

  1. Katonák (1977) (TV)
    … aka Soldiers
  2. Prés (1971) …. Bõrkabátos

 

 

Prés (1971)

  
 Add to MyMovies IMDbPro Professional Details

User Rating: awaiting 5 votes.

Credited cast:
Mari Törõcsik….Teréz
Mária Goór Nagy….Juli
István Szilárdy….Fiú
Tibor Szilágyi….Bálint
Sándor Kőmíves….Tábornok
István Farády….Bõrkabátos
Miklós Kalocsay (as Kalocsai Miklós)
Gábor Maróti  
László Pelsőczy (as Pelsõczy László)
  (more) 

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=52821

Lorenzaccio 2 részben
szeptember 17. és 18. B. 14.05-15.02
2003. szeptember 8., hétfő 14:30

Alfred de Musset színmûvének rádióváltozata
Fordította: Dávid Mihály
Zeneszerzô: Hidas Frigyes
Lorenzo Medici, Lorenzaccio – Fodor Tamás, Filippo Strozzi – Sinkovits Imre, Gibo Malaspina, bíboros – Kézdy György, Alessandro Medici, Firenze fejedelme – Farády István, Ricciarda Cibo – Jobba Gabi, Pietro Strozzi – Kozák András
A többi szerepben: Holl Zsuzsa, Szabó Éva, Balázs Samu, Bárány Frigyes, Dózsa László, Gáti József, Gera Zoltán, Horváth Sándor, Inke László, Koltai János, Kôhalmi Attila, Kun Vilmos, Kuna Károly, Mécs Károly, Papp Zoltán, Sinkó László, Velenczei István és még sokan mások
Km. az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból alakult együttes
Zenei rendezô: Fejes Cecília
Zenei szerkesztô: Szendrôi Sándor
A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péter készítette
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rádióra alkalmazta és rendezte: Orbán Tibor (1980)
(2. [bef.] rész holnap B. 14.05)

A Rómeó és Júlia és a Csongor és Tünde rendezés közben

Katonák [0]

Katonák  

[ szórakoztató ]
hossz (perc): 90 
Rendező: 
Szereplő:  Bánfalvi ÁgnesÚjlaky DénesReviczky GáborFarády IstvánUdo Kier
Forgatókönyvíró:  J.M. Reinhold Lenz
Operatőr:  Halász Mihály
Jogtulajdonos: MTV Rt.
Részletes műsorismertetés
Kossuth AM & CCIR: 2004-10-25 19:50 – 19:59 Jó éjszakát, gyerekek! 

Jó éjszakát, gyerekek!
Kolompoló
Vidor Miklós meséjét Farády István mondja el
&(9 p) CD-39972/6. (Palotás)
 

http://www.vkkanizsa.c3.hu/gyermekfilmek.htm

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI KAZETTÁK

Lezárva 2002. február 20.

Szép karácsony karácsonyi összeállítás gyerekeknek 1.A téli csillag meséje: zenés, verses összeállítás. Km.: Kormorán együttes, Deák Bill Gyula, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Hűvösvölgyi Ildikó, Nyertes Zsuzsa; rend.: Koltay Gábor 2. Titiri. Népi hagyományok felelevenítésével készült betlehemes bábjáték; rend.: Lengyel Ágnes 3. Szép karácsony szép zöld fája: tv-film Móra Ferenc karcolata nyomán. Sz.: Bartha Mária, Borhy Gergelx, Farády István, Falvay Klára; rend.: Tömöry Péter Televideo, sz, 83′

Vissza